Prevedeni (mikro)svetovi

Roman Vojak s cvetlico Nándorja Giona v slovenskem, nemškem in srbskem prevodu

  • Hargita Futó Horváth University of Novi Sad, Faculty of Arts, Department of Hungarology
  • Jutka Rudaš University of Maribor, Faculty of Arts, Department of Hungarian Language and Literature
  • Éva Hózsa University of Novi Sad, Faculty of Arts, Department of Hungarology
Keywords: cultural reality, intercultural communication, cultural codes, Nándor Gion, translation strategy

Abstract

TRANSLATED (MICRO) WORLDS: THE NOVEL SOLDIER-WITH-FLOWER BY NÁNDOR GION IN SLOVENE, GERMAN AND SERBIAN TRANSLATIONS

The lexicon of the novel Soldier-With-Flower by the Hungarian author Nándor Gion presents rich historical, cultural-historical, ethnological and anthropological material. The current research focuses above all on the aspects of translations into Serbian, German, and Slovene. The analysis focuses on the translation of culturally specific details with attention to the notion that a translation is not merely a function of grammar and vocabulary of both languages, but an intercultural communication, i.e., a cultural exchange. In the intercultural translation any aspect of reality can be “translated” by implying various translation strategies. A translation is a carrier of the source culture and as such should be considered a significant element of intercultural communication. As the culture is an organized system of symbols, the carriers of meanings, it is on the one hand a "model of reality" and on the other a "model of truth" (Iser).

Downloads

Download data is not yet available.

Author Biographies

Hargita Futó Horváth, University of Novi Sad, Faculty of Arts, Department of Hungarology

Novi Sad, Serbia. E-mail: horvathfuto@stcable.net

Jutka Rudaš, University of Maribor, Faculty of Arts, Department of Hungarian Language and Literature

Maribor, Slovenia. E-mail: jutka.rudas@um.si

Éva Hózsa, University of Novi Sad, Faculty of Arts, Department of Hungarology

Novi Sad, Serbia. E-mail: hozsaeva@eunet.rs

References

Sándor ALBERT, 2013: Az állandósult kifejezések néhány fordítási problémája. Bárdosi Vilmos szerk. A reáliák a lexikológiától a frazeológiáig. Értelmezések és fordítási kérdések. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Edit ANDRIĆ, 2008: Fordítói műveletek Gion Nándor Virágos Katona című művének fordításában. Csányi Erzsébet szerk.: jelHÁLÓ. Összehasonlító irodalomtudományi, nyelvészeti, médiaközi tanulmányok. Újvidék: Bölcsészettudományi Kar, Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium. 115–147.
Attila BALÁZS, 2006: Torzóban maradt beszélgetés Gion Nándorral (Latroknak is játszottunk a sörözőben). Világsarok non-stop. Zenta, zETNA. 163–175.
László BOKA, 2013: Régiók és valóságépítmények – mint elbeszélői helyzetek és eszmetörténeti kontextusok. Visszhangot ver az időben. Bengi László, Hoványi Márton, Józan Ildikó (szerk.). Pozsony: Hetven írás Szegedy-Maszák Mihály születésnapjára, Kalligram. 157–165.
Mihály BOZÓKI, 1797: Katolikus karbeli kótás énekesköny. Vátz.
John C. CATFORD, 1965: A Linguistic Theory of Translation. Oxford: Oxford University Press.
Klára FALKNÉ BÁNÓ, 2008: Kultúraközi Kommunikáció. Az interkulturális menedzsment aspektusai. Budapest: Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó ZRT.
Hargita HORVÁTH FUTÓ, 2012: Lokális kontextus, elbeszélői szerepkörök és a szövegek átjárhatósága Gion Nándor opusában. Újvidék: Bölcsészettudományi Kar. Wolfgang ISER, 2000: The Range of Interpretation. New York: Columbia University Press.
Kinga KLAUDY, 2009: Bevezetés a fordítás elméletébe. Budapest: Scholastica.
György PAPP, 2001: A Virágos katona útra kelése. Nandor Gion: Vojnik sa cvetom. Novi Sad: Matica srpska, 1983. Milyen kritika a fordításkritika? Logos, Tóthfalu. 143–149.
Ilona RAJSLI, 2012: A katolikus egyházi népénekek archaikus nyelvi rétege. Létünk 2, 95–103.
Jutka RUDAŠ, 2006: A szellem finom játéka. A kortárs magyar irodalom interkulturális aspektusai. Budapest: Kijárat.
Sarolta SIMIGNÉ FENYŐ, 2011: Interkulturalitás és fordítás. Nová filologická revue 11, 6–26.
Sherry SIMON, 1996: Conclusion: revising the boundaries of culture and translation. Gender in Translation: Cultural identity and the politics of transmission. London-New York: Routledge. 127–168.
В. СКАЛКИН, 1976: Реaлии русскога языка и принцыпи их одбора для учебного минимума. Научные основы и практика преподавания русского языка и литературы. Л. А. Новиков, C. Сятковский (ур.). Warszawa: Panstwowe wydawnictvo naukowe.
Lóránt TARNÓCZI, György SZABÓ, 1972: Fordítástechnika. Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentácios Központ. Budapest.
Zsuzsanna TÁTRAI, Erika KARÁCSONY MOLNÁR, 1997: Jeles napok, ünnepi szokások. Budapest: Planétás Kiadó.
Dusán TELLINGER, 2005: Az etnokulturémák szerepe a műfordításban. Publicationes Universitatios Miskolciensis. Sectio Philosophica 3, 123–129.
Zsuzsa VALLÓ, 2000: A fordítás pragmatikai dimenziói és a kulturális reáliák. Fordítástudomány 1, 34–49.
С. ВЛАХОВ, C. ФЛОРИН, 1980: Непереводимое в переводе. Москва: Международные отношения.
Published
2020-10-28
How to Cite
Futó Horváth H., Rudaš J., & Hózsa Éva. (2020). Prevedeni (mikro)svetovi. Slavia Centralis, 9(1), 65–80. https://doi.org/10.18690/scn.9.1.65–80.2016
Section
Articles