Prevedeni (mikro)svetovi
Roman Vojak s cvetlico Nándorja Giona v slovenskem, nemškem in srbskem prevodu
Povzetek
Besedilni svet romana Vojak s cvetlico madžarskega pisatelja Nándorja Giona kopiči bogato krajevnozgodovinsko, kulturnozgodovinsko, narodopisno in antropološko gradivo. Razprava se v prvi vrsti loteva razkrivanja vidikov, ki se uveljavljajo pri prevajanju romana v srbski, nemški in slovenski jezik. Osredotoča se na prevajanje kulturnih posebnosti in pri tem izhaja iz dejstva, da prevod ni samo akt gramatike in besednega zaklada dveh jezikov, temveč medkulturna komunikacija oziroma kulturna menjava, pri kateri je z različnimi prevajalskimi postopki in metodami »prevedljiv« vsak del resničnosti. Prevedeno delo namreč v veliki meri prenaša tudi kulturo, iz katere izhaja, tako da je bistveni element medkulturnega stika. Kultura je navsezadnje organiziran sistem simbolov, nosilcev pomena, ki je po Iserju »po eni strani model o resničnosti, po drugi strani pa model resnice.«
Prenosi
Literatura
Edit ANDRIĆ, 2008: Fordítói műveletek Gion Nándor Virágos Katona című művének fordításában. Csányi Erzsébet szerk.: jelHÁLÓ. Összehasonlító irodalomtudományi, nyelvészeti, médiaközi tanulmányok. Újvidék: Bölcsészettudományi Kar, Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium. 115–147.
Attila BALÁZS, 2006: Torzóban maradt beszélgetés Gion Nándorral (Latroknak is játszottunk a sörözőben). Világsarok non-stop. Zenta, zETNA. 163–175.
László BOKA, 2013: Régiók és valóságépítmények – mint elbeszélői helyzetek és eszmetörténeti kontextusok. Visszhangot ver az időben. Bengi László, Hoványi Márton, Józan Ildikó (szerk.). Pozsony: Hetven írás Szegedy-Maszák Mihály születésnapjára, Kalligram. 157–165.
Mihály BOZÓKI, 1797: Katolikus karbeli kótás énekesköny. Vátz.
John C. CATFORD, 1965: A Linguistic Theory of Translation. Oxford: Oxford University Press.
Klára FALKNÉ BÁNÓ, 2008: Kultúraközi Kommunikáció. Az interkulturális menedzsment aspektusai. Budapest: Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó ZRT.
Hargita HORVÁTH FUTÓ, 2012: Lokális kontextus, elbeszélői szerepkörök és a szövegek átjárhatósága Gion Nándor opusában. Újvidék: Bölcsészettudományi Kar. Wolfgang ISER, 2000: The Range of Interpretation. New York: Columbia University Press.
Kinga KLAUDY, 2009: Bevezetés a fordítás elméletébe. Budapest: Scholastica.
György PAPP, 2001: A Virágos katona útra kelése. Nandor Gion: Vojnik sa cvetom. Novi Sad: Matica srpska, 1983. Milyen kritika a fordításkritika? Logos, Tóthfalu. 143–149.
Ilona RAJSLI, 2012: A katolikus egyházi népénekek archaikus nyelvi rétege. Létünk 2, 95–103.
Jutka RUDAŠ, 2006: A szellem finom játéka. A kortárs magyar irodalom interkulturális aspektusai. Budapest: Kijárat.
Sarolta SIMIGNÉ FENYŐ, 2011: Interkulturalitás és fordítás. Nová filologická revue 11, 6–26.
Sherry SIMON, 1996: Conclusion: revising the boundaries of culture and translation. Gender in Translation: Cultural identity and the politics of transmission. London-New York: Routledge. 127–168.
В. СКАЛКИН, 1976: Реaлии русскога языка и принцыпи их одбора для учебного минимума. Научные основы и практика преподавания русского языка и литературы. Л. А. Новиков, C. Сятковский (ур.). Warszawa: Panstwowe wydawnictvo naukowe.
Lóránt TARNÓCZI, György SZABÓ, 1972: Fordítástechnika. Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentácios Központ. Budapest.
Zsuzsanna TÁTRAI, Erika KARÁCSONY MOLNÁR, 1997: Jeles napok, ünnepi szokások. Budapest: Planétás Kiadó.
Dusán TELLINGER, 2005: Az etnokulturémák szerepe a műfordításban. Publicationes Universitatios Miskolciensis. Sectio Philosophica 3, 123–129.
Zsuzsa VALLÓ, 2000: A fordítás pragmatikai dimenziói és a kulturális reáliák. Fordítástudomány 1, 34–49.
С. ВЛАХОВ, C. ФЛОРИН, 1980: Непереводимое в переводе. Москва: Международные отношения.
Copyright (c) 2016 Univerzitetna založba Univerze v Mariboru
To delo je licencirano pod Creative Commons Priznanje avtorstva-Nekomercialno 4.0 mednarodno licenco.
Avtorske pravice
Avtorji sprejetih prispevkov ohranijo avtorske pravice svojega besedila, obenem pa uredništvu revije Slavia Centralis priznavajo pravico do elektronske distribucije prispevka. Avtorji lahko svoje besedilo (v natisnjeni ali elektronski verziji) ponovno objavijo zgolj ob navedbi prvotne objave v reviji Slavia Centralis. Avtorji lahko objavljeno besedilo dodajo tudi na osebno spletno stran, oddelčno spletno stran ali na institucionalne repozitorije.
Plagiatorstvo
Slavia Centralis je nekomercialna in prosto dostopna mednarodna znanstvena revija. Kot taka je zavezana etičnim načelom glede zaupnosti, izvirnosti in intelektualne poštenosti. Kršenje avtorskih pravic in plagiatorstvo obravnava zelo resno, zaradi česar z ustrezno programsko opremo preverja morebitno podobnost z vsebino drugih besedil.
Avtorji morajo upoštevati naslednje:
Predloženo besedilo mora biti izviren znanstveni članek. Vsi viri morajo biti korektno navedeni. Besedilo ne sme biti istočasno predloženo uredniški presoji drugih publikacij.
Za vključeno gradivo (citati, ilustracije, tabele ipd.) je treba pridobiti ustrezna dovoljenja, ki izhajajo iz avtorskih pravic.
Objava v reviji Slavia Centralia ne predvideva plačila.