Sytuacja językowa w Unii Europejskiej

  • Janusz Bańczerowski Eötvös Loránd University, Faculty of Arts
Keywords: interlinguistic and intercultural globalization processes, language policy, intercultural dialogue, linguistic pluralism in the EU, little and big languages and cultures

Abstract

The linguistic situation in the European Union

Issues of language and culture in the EU exhibit a complex pattern, and their proper management cannot be conceived of without taking into consideration the results of interlinguistic and intercultural research. EU citizens must be prepared to confront cultural and civilizational diversity and also to understand that diversity rather than receiving it as a threat to their national identity. Are educated EU citizens, for example, ready to come to grips with linguistic, cultural and civilizational diversity? Are they able to adequately treat and accept such diversity? What are they prepared to do in order to maintain and cultivate their own language, culture, and identity, as well as to hand them down to the next generation? These are the challenges that a nation and a sovereign state necessarily have to face. New EU member states, torn out of its former isolation, has suddenly found itself exposed to globalization processes.

Downloads

Download data is not yet available.

Author Biography

Janusz Bańczerowski, Eötvös Loránd University, Faculty of Arts

Budapest, Hungary. E-mail: bjanusz@ludens.elte.hu

References

Géza BALÁZS, 1998: Magyar nyelvkultúra az ezredfordulón. A–Z. Budapest.
– –, 2001: Magyar nyelvstratégia. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.
Janusz BAŃCZEROWSKI, 1998: Kötelességünk-e gondoskodni anyanyelvünkről. Magyar Nyelv 1, 16–31.
– –, 2000: Nyelvközösségi és nyelvpolitikai kérdések – kihívások és lehetőségek. Magyar Nyelv 4, 391–402.
Detlev BLANKE, 2004: Języki w Unii Europejskiej i Niemcy o równouprawnieniu … własnego języka. The Other (?) Europe. Poznań. 51–73.
Csaba FÖLDES, 2003: Interkulturelle Linguistik. Vorüberlegungen zu Konzepten, Problemen und Desiderata. Universitätsverlag Veszprém: Edition Praesens. 7–61.
Alan FORREST, 1998: The Challenge of Languages in Europe. „Terminologie et Traduction, la revue des services linguistiaues des institutions européenes (Luxemburg)“ 3. 113.
Károly GADÁNYI, János PUSZTAY (ur.), 2002: Közép-Európa: Egység és sokszínűség. Szombathely.
Ferenc GLATZ, 2001: Hét tézis az Európai Unióról és a nyelvekről. Lingua Frankák, regionális lingua frankák, anyanyelvek és a német nyelv. Magyar Tudomány 7, 853–861. http://www.matud.iif.hu/01jul/glatz.html.
László GRÉTSY, 1998: Nyelvhasználat és nemzeti tudat. Magyar Nyelv 1, 31–37.
Jenő KISS, 1997: A magyar nyelvről – nyelvpolitikai megközelítésben. Magyar Tudomány 8, 957–969.
– –, 2001: Hagyomány, nyelv és nyelvközösség. MTA. Közgyűlési előadások I. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. 63–69.
– –, 2006: Tűnődések az Európai Unió nyelvi jövőjéről. Interkulturális kommunikáció: nyelvi és kulturális sokszínűség Európában. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Magyar Tudományos Akadémia, Modern Filológiai Társaság. 84–87.
Ilona KOUTNY, 2004: Komunikacja międzykulturowa w Europie: angielski i esperanto jako alternatywne środki komunikacji. Inna(?) Europa. Poznań: Wydawnictwo-Drukarnia „Prodruk“. 73–96.
István NYOMÁRKAY, 2000: Kis nyelvek az európai csatlakozás küszöbén. Hungarológia 2, 53–62.
– –, 2004: Nyelveink múltja és jelene. Budapest: Opera Slavica Budapestinensia. Linguae Slavicae. Cathedra Philologiae Slavicae.
Bogdan WALCZAK, 2007: Język polski wśród języków świata u progu trzeciego tysiąclecia. Literatura, kultura i język polski w kontekstach i kontaktach światowych. Poznań: Wydawnictwo Naukowe UAM. 89–103.
Published
2020-10-09
How to Cite
Bańczerowski J. (2020). Sytuacja językowa w Unii Europejskiej. Slavia Centralis, 2(1), 12–19. https://doi.org/10.18690/scn.2.1.12–19.2009
Section
Articles