Der Atlas der ungarischen Dialekte in Rumänien steht vor der Vollendung
Ključne besede:
madžarska narečja v Romuniji, jezikovni atlas, geolingvistika, inkorporacija atlasov, digitalizacija
Povzetek
Enajsti, zadnji del Atlasa madžarskih narečij v Romuniji (The Atlas of Hungarian Dialects in Romania – RMNyA) je pripravljen za tisk. Delo, za katerega so gradivo zbirali v petdesetih in šestdesetih letih 20. stoletja, pomembno zaokrožuje madžarsko dialektologijo. RMNyA omogoča podrobnejši opis madžarskih narečij v Romuniji in njihovo pregledno tipologijo. Odpira nove možnosti za sinhrone in diahrone preglede. Sočasno z izdajo je bil RMNyA uvrščen v projekt za digitalizacijo MNyA, rezultat tega pa je integracija dveh velikih atlasov v eno samo elektronsko bazo podatkov. To omogoča nove lingvistične in narečne analize korpusa kot tudi pripravo integriranih map z uporabo računalniške kartografije.
Prenosi
Podatki o prenosih še niso na voljo.
Literatura
Lajos BALOGH und Gábor KISS, 1992: A magyar nyelvjárások atlaszának számítógépes feldolgozása [Die Aufarbeitung des Atlasses der ungarischen Dialekte mit dem Computer]. Társadalmi és területi változatok a magyar nyelvben [Gesellschaftliche und regionale Veränderungen der ungarischen Sprache] Hrsg. Miklós Kontra. (Linguistica. Series A. Studia et dissertationes 9). Budapest: A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete. 5–19.
Géza BÁRCZI(Hrsg.), 1955: A magyar nyelvatlasz munkamódszere [Die Methodik des ungarischen Sprachatlasses]. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Csanád BODÓ, 2004: Szociolingvisztikai szempontok a moldvai magyar–román kétnyelvű beszélőközösségek kutatásában [Soziolinguistische Kriterien der Forschungen zu den Gemeinschaften der Moldauer ungarisch-rumänischen zweisprachigen Sprecher]. Magyar Nyelv 100. 347–358.
– –, 2007: A magyar nyelvi vitalitás területisége Moldvában [Die räumliche Verteilung der Vitalität der ungarischen Sprache in der Moldau]. Nyelv, területiség, társadalom [Sprache, Räumlichkeit, Gesellschaft]. Hrsg. Erzsébet Zelliger. A 14. Élőnyelvi Konferencia (Bük, 2006. október 9—11.) előadásai [Die Vorträge der 14. Konferenz zur Gegenwartssprache (Bük, 9.–11. Oktober 2006)]. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 228). 123–142.
Csanád BODÓ und Fruzsina Sára VARGHA, 2008: Régi nyelvatlaszok – új módszerek. Nyelvtechnológiai eljárások a nyelvföldrajzban [Alte Sprachatlanten – Neue Methoden. Sprachtechnologische Verfahren in den Sprachgeografie]. Magyar Nyelv 104. 335–351.
Katalin FODOR, 2004: Csángó nyelvföldrajzi kutatás [Forschung zur Sprachgeografie der Tschangonen]. Nyelv és nyelvhasználat a moldvai csángók körében [Sprache und Sprachgebrauch bei den Moldauer Tschangonen] Hrsg. Jenő Kiss. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 221). 97–104.
Mihály HAJDÚ et alii 2005–2008: Magyar Nyelvjárási Hangoskönyv. I–V. [Hörbuch der ungarischen Dialekte]. CD-ROM Reihe. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszéke.
Andrea HEGEDŰS, 2008: Nyelvföldrajzi vizsgálatok a romániai magyar nyelvterületen az egyesített atlaszok felhasználásával [Sprachgeografische Untersuchungen im ungarischen Sprachraum in Rumänien unter Verwendung der integrierten Atlanten]. Ph.D.-Dissertation. (Unveröffentlicht)
Antal HORGER, 1905: A keleti székelység nyelvjárási térképe [Dialektkarte der Ostszekler]. Magyar Nyelv 10. 446–454 + Karte.
Samu IMRE, 1971: A mai magyar nyelvjárások rendszere [Das System der ungarischen Dialekte der Gegenwart]. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Dezső JUHÁSZ, 1997: A romániai magyar nyelvjárások atlaszának kiadástörténeti, nyelvi és településtörténeti tanulságaiból [Publikationsgeschichtliche, sprachliche und siedlungsgeschichtliche Erkenntnisse anhand des Atlasses der ungarischen Dialekte in Rumänien]. Magyar Nyelv 93. 199–207.
– –, 1999: A romániai magyar nyelvjárások atlasza névtudományi jelentőségéről [Zur namenkundlichen Bedeutung des Atlasses der ungarischen Dialekte in Rumänien]. Névtani Értesítő 21. 395–400.
– –, 2000: A hurok történetéhez, különös tekintettel a nyelvföldrajzra [Zur Geschichte des Wortes hurok {Schlinge}, unter besonderer Berücksichtigung der Sprachgeografie]. Magyar Nyelv 96. 209–212.
– –, 2003: A romániai magyar nyelvjárások atlaszáról, különös tekintettel a csángókra [Zum Atlas der ungarischen Dialekte in Rumänien, unter besonderer Berücksichtigung der Tschangonen]. A magyar nyelv és a magyar nyelvű oktatás helyzete Romániában [Die ungarische Sprache und der ungarischsprachige Unterricht in Rumänien]. Hrsg. Zsuzsanna Kispéter Horváthné. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 218). Budapest. 41–46.
– –, 2004a: A romániai magyar nyelvatlasz mint a hagyományos kultúra és az erdélyi népnyelv enciklopédiája [Der Atlas der ungarischen Dialekte in Rumänien als Enzyklopädie der traditionellen Kultur und der Volkssprache in Siebenbürgen]. Apáczai Csere János emlékezete. „Én gondolkodom, azért vagyok“ [Zum Gedenken an János Apáczai Csere. „Ich denke, also bin ich“]. Hrsg. Sándor Iván Kovács. Magyar Irodalomtörténeti Társaság. 233–237.
– –, 2004b: Az északi csángók eredetéről „A romániai magyar nyelvjárások atlasza“ tükrében [Über die Herkunft der Nordtschangonen anhand des „Atlasses der ungarischen Dialekte in Rumänien“]. Nyelvvesztés, nyelvjárásvesztés, nyelvcsere [Sprachverlust, Dialektverlust, Sprachwechsel]. Hrsg. P. Lakatos, Ilona, und Károlyi, Margit. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 163–174.
– –, 2006: Adalékok a történeti nyelvföldrajzhoz [Beiträge zur historischen Sprachgeografie]. A mondat: kaland. Hetven tanulmány Békési Imre 70. születésnapjára [Der Satz ist ein Abenteuer. Siebzig Abhandlungen zum 70. Geburtstag von Imre Békési]. Verantwortl. Hrsg. László Vass. Szeged: JGYF Kiadó. 164–172.
– –, 2007: Merre tovább, magyar nyelvföldrajz? [Wie geht es weiter in der ungarischen Sprachgeografie?] Nyelv, területiség, társadalom [Sprache, Räumlichkeit, Gesellschaft]. Hrsg. Erzsébet Zelliger. A 14. Élőnyelvi Konferencia (Bük, 2006. október 9–11.) előadásai. [Die Vorträge der 14. Konferenz zur Gegenwartssprache (Bük, 9.–11. Oktober 2006)]. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 228) Budapest. 33–43.
Jenő KISS, 2006: Egy új magyar nyelvatlasz szükséges voltáról [Über die Notwendigkeit eines neuen ungarischen Sprachatlasses]. Magyar Nyelv 102, 129–142.
MCsNyA = Mózes Gálffy, Gyula Márton und Attila Szabó T (Hrsg.), 1991: A moldvai csángó nyelvjárás atlasza I–II [Atlas der Dialekte der Moldauer Tschangonen I–II]. Budapest. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai. 193)
MNyA = László DEME, Samu IMRE (Hrsg.), 1968–1977: A magyar nyelvjárások atlasza I–VI. [Atlas der ungarischen Dialekte. I–VI]. Budapest: Akadémiai Kiadó.
János PÉNTEK, 2005: Magyar nyelv‑ és nyelvjárásszigetek Romániában [Ungarische Sprach‑ und Dialektinseln in Rumänien]. Magyar Nyelv 101. 406–413.
RMNyA = A romániai magyar nyelvjárások atlasza. I–X. [Atlas der ungarischen Dialekte in Rumänien. I–X]. Az anyagot gyűjtötte és a kéziratot összeállította: László Murádin. Szerkesztette és a kiadást előkészítő munkacsoportot irányította: Dezső Juhász [Materialsammlung und Erstellung des Manuskripts: László Murádin. Herausgeber und Leiter der für die Vorbereitung zur Veröffentlichung zuständigen Arbeitsgruppe: Dezső Juhász]. 1995–2006. Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság, Pharmapress Kiadó.
Attila SZABÓT, 1957: A Román Népköztársaság magyar nyelvjárásai nyelvtérképének előkészítése [Die Vorbereitungen zur Sprachkarte der ungarischen Dialekte in der Volksrepublik Rumänien]. Nyelv‑ és Irodalomtudományi Közlemények 1. 13–26.
Vilmos TÁNCZOS, 2004: A moldvai csángók nyelvészeti kutatása (1945–2004) [Sprachwissenschaftliche Forschungen bezüglich der Moldauer Tschangonen (1945–2004)]. Nyelv és nyelvhasználat a moldvai csángók körében [Sprache und Sprachgebrauch bei den Moldauer Tschangonen] Hrsg. Jenő Kiss. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 222). 208–285.
Erika TERBE, 1999: Örvény. Szemantikai és szóföldrajzi vizsgálódás [Strudel. Semantische und wortgeografische Untersuchung]. Ember és nyelv. Tanulmánykötet Keszler Borbála tiszteletére [Mensch und Sprache. Abhandlungen zu Ehren von Borbála Keszler]. Hrsg. Nóra Kugler und Klára Lengyel. Budapest: ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék. 314–321.
– –, 2003a: Szemantikai vizsgálat nyelvföldrajzi és történeti tanulságokkal [Semantische Untersuchung mit sprachgeografischen und historischen Erkenntnissen]. A nyelvtörténeti kutatások legújabb eredményei III. Magyar és finnugor jelentéstörténet [Die neuesten Ergebnisse der sprachgeschichtlichen Forschungen III. Ungarische und finnugrische Bedeutungsgeschichte]. Hrsg. László Büky und Tamás Forgács. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék. 191–196.
– –, 2003b: Adalékok a nyelvatlaszok egyesített használatához [Zur integrierten Nutzung der Sprachatlanten]. Köszöntő könyv Kiss Jenő 60. születésnapjára [Buch als Glückwunsch zum 60. Geburtstag von Jenő Kiss]. Hrsg. Mihály Hajdú, und Borbála Keszler. Budapest: ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézete und Magyar Nyelvtudományi Társaság. 490–495.
– –, 2006: Kényes. Szemantikai vizsgálat nyelvföldrajzi tanulságokkal [Empfindlich, heikel. Semantische Untersuchung mit sprachgeografischen Erkenntnissen]. 101 írás
Pusztai Ferenc tiszteletére [101 Beiträge zu Ehren von Ferenc Pusztai]. Hrsg. Attila Mártonfi, Kornélia Papp und Mariann Slíz. Budapest: Argumentum. 215–224.
Géza BÁRCZI(Hrsg.), 1955: A magyar nyelvatlasz munkamódszere [Die Methodik des ungarischen Sprachatlasses]. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Csanád BODÓ, 2004: Szociolingvisztikai szempontok a moldvai magyar–román kétnyelvű beszélőközösségek kutatásában [Soziolinguistische Kriterien der Forschungen zu den Gemeinschaften der Moldauer ungarisch-rumänischen zweisprachigen Sprecher]. Magyar Nyelv 100. 347–358.
– –, 2007: A magyar nyelvi vitalitás területisége Moldvában [Die räumliche Verteilung der Vitalität der ungarischen Sprache in der Moldau]. Nyelv, területiség, társadalom [Sprache, Räumlichkeit, Gesellschaft]. Hrsg. Erzsébet Zelliger. A 14. Élőnyelvi Konferencia (Bük, 2006. október 9—11.) előadásai [Die Vorträge der 14. Konferenz zur Gegenwartssprache (Bük, 9.–11. Oktober 2006)]. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 228). 123–142.
Csanád BODÓ und Fruzsina Sára VARGHA, 2008: Régi nyelvatlaszok – új módszerek. Nyelvtechnológiai eljárások a nyelvföldrajzban [Alte Sprachatlanten – Neue Methoden. Sprachtechnologische Verfahren in den Sprachgeografie]. Magyar Nyelv 104. 335–351.
Katalin FODOR, 2004: Csángó nyelvföldrajzi kutatás [Forschung zur Sprachgeografie der Tschangonen]. Nyelv és nyelvhasználat a moldvai csángók körében [Sprache und Sprachgebrauch bei den Moldauer Tschangonen] Hrsg. Jenő Kiss. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 221). 97–104.
Mihály HAJDÚ et alii 2005–2008: Magyar Nyelvjárási Hangoskönyv. I–V. [Hörbuch der ungarischen Dialekte]. CD-ROM Reihe. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszéke.
Andrea HEGEDŰS, 2008: Nyelvföldrajzi vizsgálatok a romániai magyar nyelvterületen az egyesített atlaszok felhasználásával [Sprachgeografische Untersuchungen im ungarischen Sprachraum in Rumänien unter Verwendung der integrierten Atlanten]. Ph.D.-Dissertation. (Unveröffentlicht)
Antal HORGER, 1905: A keleti székelység nyelvjárási térképe [Dialektkarte der Ostszekler]. Magyar Nyelv 10. 446–454 + Karte.
Samu IMRE, 1971: A mai magyar nyelvjárások rendszere [Das System der ungarischen Dialekte der Gegenwart]. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Dezső JUHÁSZ, 1997: A romániai magyar nyelvjárások atlaszának kiadástörténeti, nyelvi és településtörténeti tanulságaiból [Publikationsgeschichtliche, sprachliche und siedlungsgeschichtliche Erkenntnisse anhand des Atlasses der ungarischen Dialekte in Rumänien]. Magyar Nyelv 93. 199–207.
– –, 1999: A romániai magyar nyelvjárások atlasza névtudományi jelentőségéről [Zur namenkundlichen Bedeutung des Atlasses der ungarischen Dialekte in Rumänien]. Névtani Értesítő 21. 395–400.
– –, 2000: A hurok történetéhez, különös tekintettel a nyelvföldrajzra [Zur Geschichte des Wortes hurok {Schlinge}, unter besonderer Berücksichtigung der Sprachgeografie]. Magyar Nyelv 96. 209–212.
– –, 2003: A romániai magyar nyelvjárások atlaszáról, különös tekintettel a csángókra [Zum Atlas der ungarischen Dialekte in Rumänien, unter besonderer Berücksichtigung der Tschangonen]. A magyar nyelv és a magyar nyelvű oktatás helyzete Romániában [Die ungarische Sprache und der ungarischsprachige Unterricht in Rumänien]. Hrsg. Zsuzsanna Kispéter Horváthné. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 218). Budapest. 41–46.
– –, 2004a: A romániai magyar nyelvatlasz mint a hagyományos kultúra és az erdélyi népnyelv enciklopédiája [Der Atlas der ungarischen Dialekte in Rumänien als Enzyklopädie der traditionellen Kultur und der Volkssprache in Siebenbürgen]. Apáczai Csere János emlékezete. „Én gondolkodom, azért vagyok“ [Zum Gedenken an János Apáczai Csere. „Ich denke, also bin ich“]. Hrsg. Sándor Iván Kovács. Magyar Irodalomtörténeti Társaság. 233–237.
– –, 2004b: Az északi csángók eredetéről „A romániai magyar nyelvjárások atlasza“ tükrében [Über die Herkunft der Nordtschangonen anhand des „Atlasses der ungarischen Dialekte in Rumänien“]. Nyelvvesztés, nyelvjárásvesztés, nyelvcsere [Sprachverlust, Dialektverlust, Sprachwechsel]. Hrsg. P. Lakatos, Ilona, und Károlyi, Margit. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 163–174.
– –, 2006: Adalékok a történeti nyelvföldrajzhoz [Beiträge zur historischen Sprachgeografie]. A mondat: kaland. Hetven tanulmány Békési Imre 70. születésnapjára [Der Satz ist ein Abenteuer. Siebzig Abhandlungen zum 70. Geburtstag von Imre Békési]. Verantwortl. Hrsg. László Vass. Szeged: JGYF Kiadó. 164–172.
– –, 2007: Merre tovább, magyar nyelvföldrajz? [Wie geht es weiter in der ungarischen Sprachgeografie?] Nyelv, területiség, társadalom [Sprache, Räumlichkeit, Gesellschaft]. Hrsg. Erzsébet Zelliger. A 14. Élőnyelvi Konferencia (Bük, 2006. október 9–11.) előadásai. [Die Vorträge der 14. Konferenz zur Gegenwartssprache (Bük, 9.–11. Oktober 2006)]. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 228) Budapest. 33–43.
Jenő KISS, 2006: Egy új magyar nyelvatlasz szükséges voltáról [Über die Notwendigkeit eines neuen ungarischen Sprachatlasses]. Magyar Nyelv 102, 129–142.
MCsNyA = Mózes Gálffy, Gyula Márton und Attila Szabó T (Hrsg.), 1991: A moldvai csángó nyelvjárás atlasza I–II [Atlas der Dialekte der Moldauer Tschangonen I–II]. Budapest. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai. 193)
MNyA = László DEME, Samu IMRE (Hrsg.), 1968–1977: A magyar nyelvjárások atlasza I–VI. [Atlas der ungarischen Dialekte. I–VI]. Budapest: Akadémiai Kiadó.
János PÉNTEK, 2005: Magyar nyelv‑ és nyelvjárásszigetek Romániában [Ungarische Sprach‑ und Dialektinseln in Rumänien]. Magyar Nyelv 101. 406–413.
RMNyA = A romániai magyar nyelvjárások atlasza. I–X. [Atlas der ungarischen Dialekte in Rumänien. I–X]. Az anyagot gyűjtötte és a kéziratot összeállította: László Murádin. Szerkesztette és a kiadást előkészítő munkacsoportot irányította: Dezső Juhász [Materialsammlung und Erstellung des Manuskripts: László Murádin. Herausgeber und Leiter der für die Vorbereitung zur Veröffentlichung zuständigen Arbeitsgruppe: Dezső Juhász]. 1995–2006. Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság, Pharmapress Kiadó.
Attila SZABÓT, 1957: A Román Népköztársaság magyar nyelvjárásai nyelvtérképének előkészítése [Die Vorbereitungen zur Sprachkarte der ungarischen Dialekte in der Volksrepublik Rumänien]. Nyelv‑ és Irodalomtudományi Közlemények 1. 13–26.
Vilmos TÁNCZOS, 2004: A moldvai csángók nyelvészeti kutatása (1945–2004) [Sprachwissenschaftliche Forschungen bezüglich der Moldauer Tschangonen (1945–2004)]. Nyelv és nyelvhasználat a moldvai csángók körében [Sprache und Sprachgebrauch bei den Moldauer Tschangonen] Hrsg. Jenő Kiss. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 222). 208–285.
Erika TERBE, 1999: Örvény. Szemantikai és szóföldrajzi vizsgálódás [Strudel. Semantische und wortgeografische Untersuchung]. Ember és nyelv. Tanulmánykötet Keszler Borbála tiszteletére [Mensch und Sprache. Abhandlungen zu Ehren von Borbála Keszler]. Hrsg. Nóra Kugler und Klára Lengyel. Budapest: ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék. 314–321.
– –, 2003a: Szemantikai vizsgálat nyelvföldrajzi és történeti tanulságokkal [Semantische Untersuchung mit sprachgeografischen und historischen Erkenntnissen]. A nyelvtörténeti kutatások legújabb eredményei III. Magyar és finnugor jelentéstörténet [Die neuesten Ergebnisse der sprachgeschichtlichen Forschungen III. Ungarische und finnugrische Bedeutungsgeschichte]. Hrsg. László Büky und Tamás Forgács. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék. 191–196.
– –, 2003b: Adalékok a nyelvatlaszok egyesített használatához [Zur integrierten Nutzung der Sprachatlanten]. Köszöntő könyv Kiss Jenő 60. születésnapjára [Buch als Glückwunsch zum 60. Geburtstag von Jenő Kiss]. Hrsg. Mihály Hajdú, und Borbála Keszler. Budapest: ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézete und Magyar Nyelvtudományi Társaság. 490–495.
– –, 2006: Kényes. Szemantikai vizsgálat nyelvföldrajzi tanulságokkal [Empfindlich, heikel. Semantische Untersuchung mit sprachgeografischen Erkenntnissen]. 101 írás
Pusztai Ferenc tiszteletére [101 Beiträge zu Ehren von Ferenc Pusztai]. Hrsg. Attila Mártonfi, Kornélia Papp und Mariann Slíz. Budapest: Argumentum. 215–224.
Objavljeno
2020-10-13
Kako citirati
Juhász D., & Terbe E. (2020). Der Atlas der ungarischen Dialekte in Rumänien steht vor der Vollendung. Slavia Centralis, 3(1), 61–73. https://doi.org/10.18690/scn.3.1.61–73.2010
Številka
Rubrike
Articles
Copyright (c) 2010 Univerzitetna založba Univerze v Mariboru
To delo je licencirano pod Creative Commons Priznanje avtorstva-Nekomercialno 4.0 mednarodno licenco.
Avtorske pravice
Avtorji sprejetih prispevkov ohranijo avtorske pravice svojega besedila, obenem pa uredništvu revije Slavia Centralis priznavajo pravico do elektronske distribucije prispevka. Avtorji lahko svoje besedilo (v natisnjeni ali elektronski verziji) ponovno objavijo zgolj ob navedbi prvotne objave v reviji Slavia Centralis. Avtorji lahko objavljeno besedilo dodajo tudi na osebno spletno stran, oddelčno spletno stran ali na institucionalne repozitorije.
Plagiatorstvo
Slavia Centralis je nekomercialna in prosto dostopna mednarodna znanstvena revija. Kot taka je zavezana etičnim načelom glede zaupnosti, izvirnosti in intelektualne poštenosti. Kršenje avtorskih pravic in plagiatorstvo obravnava zelo resno, zaradi česar z ustrezno programsko opremo preverja morebitno podobnost z vsebino drugih besedil.
Avtorji morajo upoštevati naslednje:
Predloženo besedilo mora biti izviren znanstveni članek. Vsi viri morajo biti korektno navedeni. Besedilo ne sme biti istočasno predloženo uredniški presoji drugih publikacij.
Za vključeno gradivo (citati, ilustracije, tabele ipd.) je treba pridobiti ustrezna dovoljenja, ki izhajajo iz avtorskih pravic.
Objava v reviji Slavia Centralia ne predvideva plačila.