Dejavnosti in možnosti izoblikovanja jezika na madžarsko govorečem prostoru in proces Palást
Povzetek
V razpravi želim okvirno predstaviti delo, stališča, teoretične vzgibe, dileme in rezultate dela raziskovalne skupine. To temelji na teoriji jezikovnega menedžmenta (Language Management Theory; Björn H. Jernudd in Jiři V. Neustupný), ki poudarja jezikovni problem (in ne jezikovno nepravilnost). Njen cilj je razkrivanje, analiziranje in reševanje čim večjega števila jezikovnih problemov, nastalih v določenih govornih skupnostih. Jezikovni problem je to, kar občutijo govorci med vsakdanjo komunikacijo, in ne tisto, o čemer odločajo strokovnjaki v različnih elitnih družbenih ustanovah (npr. ministrstva, akademije). Od dosedanje prakse v jezikovni kulturi se strokovnjaki ločimo tudi po tem, da razumemo jezikovne spremembe kot naravne procese in ne kot podiranje knjižne norme. Poudarjamo tudi, da je v okviru madžarske jezikovne skupnosti oblikovanje maternega jezika med manjšinami še bolj pomembno kot v matični državi.
Prenosi
Literatura
Joshua A. FISHMAN, 1974/1998: Nyelvi modernizáció és nyelvi tervezés a nemzeti modernizáció és tervezés más típusaival összehasonlítva. Nyelvi tervezés. Tanulmánygyűjtemény. Ur. Gábor Tolcsvai Nagy. Budapest: Universitas Kiadó. 31–50.
Einar HAUGEN, 1966/1998: Nyelvészet és nyelvi tervezés. Nyelvi tervezés. Tanulmánygyűjtemény. Ur. Gábor Tolcsvai Nagy. Budapest: Universitas Kiadó. 11–29.
Laura HORVAT, 2001: (Kontaktus)nyelv-használat a lendvai Kétnyelvű Középiskola diákjai körében. Szakdolgozat. Maribor.
Björn H. JERNUDD, 1993: Language planning from a management perspective: An interpretation of findings. Language conflict and language planning. Ur. Ernst Håkon Jahr. Berlin: Mouton de Gruyter. 133−142.
B. H. JERNUDD and J. V. NEUSTUPNÝ, 1987: Language planning: for whom? Proceedings of the International Colloquium on Language Planning. Ed. by L. Laforge. Québec. 71–84.
Anna KOLLÁTH, 2005: Magyarul a Muravidéken. Maribor: Slavistično društvo Maribor. (Zora 39).
– –, 2006: Detrianonizacija madžarskega jezika – izzivi in možnosti v tretjem tisočletju v osrčju Evrope. Jezik in slovstvo 51/3–4, 85–102.
Anna KOLLÁTH, István LANSTYÁK, 2007: Nyelvi probléma. Nyelvek és nyelvváltozatok. I−II. Ur. Attila Benő, Emese Fazakas, Sándor Szilágyi N. Kolozsvár. 471−493.
Miklós KONTRA, 2006: A magyar lingvicizmus és ami körülveszi. Elmélkedések népekről, nyelvekről és a profán medvéről. Írások Bakró-Nagy Marianne tiszteletére. Ur. Katalin Sipőcz, Sándor Szeverényi. Szeged: Szegedi Tudományegyetem, Finnugor Nyelvtudományi Tanszék. 83–106.
István LANSTYÁK, 2000: A magyar nyelv Szlovákiában. Budapest-Pozsony: Osiris Kiadó–Kalligram Könyvkiadó–MTA Kisebbségkutató Műhely.
– –, 2007: A nyelvhelyesség mint nyelvi probléma. Kisebbségkutatás 16/2, 199−213.
István LANSTYÁK, Gizella SZABÓMIHÁLY, 2002: Magyar nyelvtervezés Szlovákiában. Pozsony: Kalligram Könyvkiadó.
Sándor MATICSÁK (ur.), 2007: Nyelv, nemzet, identitás. I. A VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus (Debrecen, 2006. augusztus 22–26.) nyelvészeti előadásai. Debrecen-Budapest: Nemzetközi magyarságtudományi Társaság.
Ádám NÁDASDY, 2002: Mi a baj a nyelvműveléssel? Népszabadság, május 18. 30−31.
Jiří NEKVAPIL, 2000: Language Management in a Changing Society. Sociolinguistic Remarks from the Czech Republic. Die sprachliche Situation. Ed. B. Panzer.
János PÉNTEK, 2003: Státus, presztízs, attitűd és a kisebbségi nyelvváltozatok értékelése. János Péntek, Attila Benő: Nyelvi kapcsolatok, nyelvi dominanciák az erdélyi régióban. Kolozsvár. 32−39.
Gizella SZABÓMIHÁLY, 2005: Nyelvművelés – nyelvtervezés – nyelvi menedzselés. Fórum Társadalomtudományi Szemle 7/4, 67–75.
Sándor SZILÁGYI N, 2002: A magyar nyelv a Magyarországgal szomszédos országokban. Előadás az MTA 2002. évi akadémiai közgyűlésének tudományos ülésszakán (május 2., Budapest). www.mta.hu
Gábor TOLCSVAI NAGY, 2007: A magyar nyelv és nemzet értelmezhetősége a határtalanítás folyamatában. Ur. Maticsák. 171–177.
József VARGA, 2003: Írjuk, mondjuk hetésiesen! Budapest: Krúdy Gyula Irodalmi Kör.
Copyright (c) 2009 Univerzitetna založba Univerze v Mariboru
To delo je licencirano pod Creative Commons Priznanje avtorstva-Nekomercialno 4.0 mednarodno licenco.
Avtorske pravice
Avtorji sprejetih prispevkov ohranijo avtorske pravice svojega besedila, obenem pa uredništvu revije Slavia Centralis priznavajo pravico do elektronske distribucije prispevka. Avtorji lahko svoje besedilo (v natisnjeni ali elektronski verziji) ponovno objavijo zgolj ob navedbi prvotne objave v reviji Slavia Centralis. Avtorji lahko objavljeno besedilo dodajo tudi na osebno spletno stran, oddelčno spletno stran ali na institucionalne repozitorije.
Plagiatorstvo
Slavia Centralis je nekomercialna in prosto dostopna mednarodna znanstvena revija. Kot taka je zavezana etičnim načelom glede zaupnosti, izvirnosti in intelektualne poštenosti. Kršenje avtorskih pravic in plagiatorstvo obravnava zelo resno, zaradi česar z ustrezno programsko opremo preverja morebitno podobnost z vsebino drugih besedil.
Avtorji morajo upoštevati naslednje:
Predloženo besedilo mora biti izviren znanstveni članek. Vsi viri morajo biti korektno navedeni. Besedilo ne sme biti istočasno predloženo uredniški presoji drugih publikacij.
Za vključeno gradivo (citati, ilustracije, tabele ipd.) je treba pridobiti ustrezna dovoljenja, ki izhajajo iz avtorskih pravic.
Objava v reviji Slavia Centralia ne predvideva plačila.