Life in Veszprém, in the ”town of queens”

Tibor Lenner

doi:10.18690/rg.7.2.3874

Tibor Lenner University of West Hungary, Faculty of Science, Institute for Geographical and Environmental Science; Szombathely, Hungary. https://orcid.org/0000-0002-1702-9163

DOI: https://doi.org/10.18690/rg.7.2.3874

Keywords: historical settlement geography, settlement structure, historical ground plan development, fortress-based settlement

Abstract

Every settlement is a unique place. This uniqueness is manifested, among others, in cultural and historical values. Truly reflecting the settlement’s history and development, the ground plan of a town safeguards these unique characteristics over the centuries. Therefore, it is practical to analyse the spatial extension within its historical relations when researching a settlement’s morphology, development and functional structure. This method has traditions dating back to Tibor Mendöl in the Hungarian settlement geography. By means of historical settlement geography, one can interpret the creation of a settlement space, the principles of spatial arrangement, and explore the expansion or regression of a settlement. In the present study, we attempted to find a correlation between the historical, functional and formal aspects of the transformation processes on the example of Veszprém, a county capital in Transdanubia. The authors’ aim of doing so was to establish a basis for a later settlement-morphological examination of the town.

Downloads

Download data is not yet available.

Author Biography

Tibor Lenner, University of West Hungary, Faculty of Science, Institute for Geographical and Environmental Science; Szombathely, Hungary.

E-mail: lentibor@ttk.nyme.hu

References

Beluszky, P. 2003: Magyarország településföldrajza. Általános rész. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. 568 p.

Bőszéné Szatmáry-Nagy, I. 2008: Veszprém város története a kezdetektől napjainkig. – Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Művészetek Háza, Veszprém. 303 p.

Bulla B., Mendöl T. 1999: A Kárpát-medence földrajza. – Lucidus Kiadó, Budapest. 420 p.

Cholnoky J. 1938: Veszprém. – A Balatoni Társaság Könyvtára IV. Budapest. 184 p.

Csapó T. 2005: A magyar városok településmorfológiája. – Savaria University Press, Szombathely 201 p.

Gy. Lovassy K. 1990: Útgyűrű Veszprém körül. – In: IKITS T. (szerk.): Veszprém megyei közutak története. Veszprémi Közúti Igazgatóság, Veszprém. pp.75-86.

Hungler J. 1988: Veszprém településtörténete. – Eötvös Károly Megyei Könyvtár Veszprém. 383 p.

Kocsis Z. 1997: A szuburbanizáció eltérő sajátosságai az Északnyugat-Dunántúl megyeszékhelyein. Comitatus-Önkormányzati Szemle 7:(3-4) pp. 55-60.

Korompay G. 1957: Veszprém. – Műszaki Könyvkiadó, Budapest. 273 p.

Korompay G. 1969: Veszprém városszerkezete. – Városépítés 3. pp. 6-11.

Lenner T. 2011: Lakótelepek a megyeközpontokban: az OTK, mint városfejlesztési koncepció. In: Csapó T., Kocsis Z. (szerk.): Az 1971. évi OTK és hatása a hazai településszerkezetre. Savaria University Press, Szombathely. pp. 95-103.

Mendöl T. 1963: Általános településföldrajz. – Akadémiai Kiadó, Budapest. 567 p.

Somfai B. 2000: Miklós utca, Tobak utca, Nagyhíd. A Séd-völgy névkincséről. – In: Géczi J. (szerk.): A Séd völgye Veszprémben. Bősze Ferenc kiadása, Veszprém. pp. 129-138.